kiruccanás

Túl sok adatot és miegymást tudtam meg az elmúlt 2-3 napban. Felgyülemlett bennem az adrenalin, a düh, a fájdalom, nagyon... Az alvás sem megy már, két óránként felkelek éjszaka, görcsben van a gyomrom, és közben igyekszem az életem helyre rakni.

Ám ma hazaérve az iskolából megittam vagy fél liter kávét, bepörögtem, felöltöztem, bicajra pattantam és mentem. Bánátországba, Padé felé, Csóka felé... majd letanyáztam egy legelőn. Kikapcsoltam a gondolataim, és csak úgy heverésztem a fűben, az eget néztem, és figyeltem a csodálatos környezetet. Minden lelassult körülöttem, éreztem ahogy a szél kifújja a gondolataim, ahogyan megtisztítja az agyam a sok hülyeségtől.

Kikapcsolódtam, megettem egy almát, aztán megindultam hazafelé, lassan, a tájat fürkészve.

Egész nap jól érzem magam, viszont ez a kiruccanás megkoronázta a napom. A természet lágy ölére bízva magam, hallgatva a környezetem zaját... Most erre volt legnagyobb szükségem, úgy érzem.
Nem mondhatom el senkinek, így a pusztaságba énekeltem bánatom, aztán bekanyarodtam a padéi temetőbe. Elidőztem, nézelődtem, begyűjtöttem 1-2 sírverset. Aztán tényleg tovább álltam. Nyílirányban megindultam hazafelé, tiszta lélekkel és és kiegyensúlyozott, boldog hangulattal :)

Késztetés csillapítás

A teljes zűrzavar legmélyebb bugyraiból próbálok kimászni. A múlthéten beestem egy bazi nagy és mély gödörbe, és evickélek kifelé. És úgy érzem ahhoz képest elég szuperül vagyok. Szóval ma lennénk együtt 5 hónapja... csak hogy nem megy minden úgy ahogy az ember elgondolja...
Azt amit január óta építgetek magamban, egy hét alatt teljesen lerombolta az én drágám. Jó dolog a szerelem. Mikor a régi szerelem egy perc alatt visszatér, és aztán a fenébe sem megy, akkor lelőnek, hogy mégsem minden olyan boldog s rózsaszín, mint ahogy azt gondolná az ember.
Szóval szingli vagyok... újra.

A baj valahol ott kezdődik, hogy bármire ránézek, Ő jut eszembe... aztán az emlékek, amit csináltunk, amit mondtunk... fájdalmas, de majd elmúlik. Igazából az egész helyzetet kell tisztáznom magamban, aztán Vele is, és tovább lépni.
Nővérem ajánlásával elkezdtem olvasni Csernustól A nő című könyvet... Segíteni a hiányban és a szomorúságban, nem fog, de segít talpra állni.
Változtatni szeretnék az életemen, gyökeresen. Első lépésként a lelkem helyzetét kell helyre rakni, aztán az önbizalmam és az önbecsülésem... Lassan kockánként újra fel kell építenem a váram úgy, hogy a hiányzó téglákat is helyre rakjam. Mert én nem egy görcs szeretnék lenni, hanem egy erős tényleges életet élő nő. Majd egyszer nő :)
Helyre rakni mindent magamban, és rajtam. Helyre hozni az újra agyonkapart s sebes arcom, és elérni a kívánt alakot.
Hiszek a vonzás törvényében, s hiszem hogy ha kilépek a görcs életének színvonalából és életviteléből és képes leszek normális, boldog életet élni akkor megtalálom azt akit keresek Mert minden zsák megtalálja a foltját :)

All my life, I've been waiting for someone like you...